Ismerkedj!
 
Interaktív

Aranyköpések - ha olvastál egy jó mondatot

Kapcsolatok - ha tudni akarod ki kivel van
 
Adatok, érdekességek -ha csak olvasnál néhány érdekes infot
 
 
Társak
Angels and Wolves
 
Margaret Heavenly- Arthur Metson
 
Isabella De La Rosa Santiago- Emily Freifire
 
Meara Moore - Jennessa Wings
 
Mentors and Students
 
Lilith Ousmer - Yenda Erde
 
Sam Gelson - Alexis Dors  
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Cserék
 
Hányan is vagyunk?
Indulás: 2013-03-09
 
A játék
Fórumok : A játék : Tammy lakása Fórumok: 
Témaindító hozzászólás
Kiiwi

2015.06.07. 16:12 -

[8-1]

bogu- Előzmény | 2015.06.08. 21:15 - #8

Mikor Tammy csodálkozva nézett fel próbáltam a lehető legtermészetesebben megvonni a vállam, hogy ne lássa mennyire előre kiterveltem az egészet.
- Igen. Elvileg egy személyes tárgyból meg tudják keresni Alexet a térképen. Most végre munkába állíthatnák magukat. – jegyeztem meg újabb harapást téve a palacsintámból. Természetesen a benne lévő nutella lecsöpögött a lábamra, de a kezemmel letöröltem, majd lenyaltam az ujjamról és kék szemeimmel felnéztem Tammyre. – Tudom hol laknak, még amikor ideköltöztünk egyszer vittem nekik sütit. – mosolyodtam el az emlékre mikor megláttam Lilith arckifejezését az ajtóban. Nyilván nem számított tőlem semmire, de talán ha megismételném a tettemet, cserébe kérhetek tőle valamit, mondjuk egy kis nyomkövetést.
- Máig nem értem, Alexnek hogy jött az ötlete, hogy kössünk velük szövetséget. De végül is nem olyan rossz emberek. Yenda elég kedves és Lilith ugyan kicsit zárkózott, de biztos ő is aranyos. – kortyoltam bele a vizembe és legyűrtem az utolsó falat palacsintát is. Éppen azon gondolkodtam, hogy vegyek-e még egyet mikor meghallottam Tammy kérdését.
- Arthur? – kérdeztem vissza meglepődötten. Furcsa volt hallani Tamet Arthurról kérdezősködni, főleg mivel tudtom szerint annyira nem voltak jóba. Sőt ha pontosabban kellene megfogalmaznom két külön világ voltak.
- Hát néha dolgozik ami furcsa, mert így nincs otthon egész nap és nem tud szórakoztatni a borzasztó beszólogatásaival. Még több lányt hord haza, mert tudod most már nem csak a rosszfiús külsőre buknak hanem a pénzre is. Ezen kívül ugyanolyan mint régen, állandóan motorozik és bulizik csak Alex nélkül. – próbáltam róla a legegyszerűbb dolgokat elmondani és kihagytam az olyan részleteket mint, hogy kopogás nélkül beállít a szobámban, a legesleggyönyörűbb lányokkal jár haza akik mellett egy roncsnak érzi magát a legtöbb nőnemű ember és, hogy milyen elképesztően jól áll neki az öltöny mikor megbeszélésekre megy. Gondoltam ezek Tammy úgyse érdekelnék, meg aztán nem akartam, hogy olyan dolgokat gondoljon velem és Arthurral kapcsolatosan amik nyilvánvalóan nem igazak. Nyilvánvalóan.


Kiiwi Előzmény | 2015.06.07. 21:45 - #7

Állam alá nyomtam a tenyeremet és hagytam, hogy fejem ránehezedjen. Nem tudtam osztozni Ness mindig felhőtlen optimizmusában. Fejemet elárasztották a rosszabbnál rosszabb képek. Aztán valami megütötte a fülem. 
 - A banyák? - néztem a lányra felvolt szemöldökkel. - Kezdem úgy érezni hogy nincsenek igazán a hasznunkra.
Belenyúltam ujjal a nutellás üvegbe és óvatosan kihúzva csokis újjamat lecsöpögettem és gyorsan benyaltam. Olyan édes volt, hogy majdnem összeragadt tőle a szám.
 - Te jó ég! Tud bárki is valamit arról a két szerencsétlenről? - kérdeztem az ujjamat nyalogatva. - Nem hagytuk őket Wonderlandben tök véletlen? - kérdeztem gúnytól és kárörömtől csöpögő hangon. - Nem hiszem, hogy anyira kellenének. Otthagyásról jut eszemben. Arthur hogy van? - kérdeztem érdeklődve. Tudtam, hogy mit kellett otthagynia a régi helyünkön, de azon kívűl, hogy elindult velünk semmit nem tudtam hogylétéről.
 - Veled lakik nem? - kérdeztem.

bogu- Előzmény | 2015.06.07. 21:30 - #6

Valahogy sejtettem, hogy Tammy nem fog annyira felhőtlenül örülni az új tag érkezésének mint én. Valami ilyesmi reakcióra számítottam ezért nem is kommenteltem semmit mikor lerakta elém a nagy tál palacsintát.
- Nyamii. – sóhajtottam fel elégedetten és elvettem az egyiket és gyorsan a számba tömtem mint aki már évek vagy legalább tegnap este óta nem evett. Mikor kijelentette, hogy olvasta a könyvem izgatottan pillantottam volna rá, és mondtam is volna valamit, ha nem lett volna tele a szám. Egy nagy nyeléssel nyeltem le az alig megrágott falatot és Tammmyre mosolyogva megszólaltam.
- De akkor elolvastad? Az enyém a legkirályabb falka a Földön. Igazából attól féltem, hogy te meg Arthur majd csak félredobjátok. De nem. Olyan ügyesek vagytok. – mosolyogtam boldogan. Rendben volt, hogy magát a regényt nagyon sokan olvasták szerte az országban. De mégsem lett volna az igazi ha a falkatársaim akik jelenleg a családomat helyettesítették nem rágták volna át magukat a történeten. Mert ugye a kisgyerekek is a szüleiknek szeretnek a legjobban eldicsekedni, ezért volt ez velem is így. Tammy lehetőségei közül a nutellát választottam és éppen még egy nagy falatot nyomtam a számba mikor meghallottam a kérdését. Kis híján félrenyeltem olyan hirtelen akartam neki válaszolni és hangos köhögésbe törtem ki. Pár másodperc fuldokolás után széles mosolyra húztam a szám, de ugyanakkor belülről elszomorodtam.
- Nem fogalmam nincs. Azt se tudom miért lépett le. Egyedül Arthurral beszélt mielőtt elment, de gondolom nem sokára visszajön. – ráztam meg a fejem és kénytelen voltam a lány elől eltitkolni hány álmatlan éjszakát forgolódtam végig, hogy rájöjjek miért ment el a bátyám és miért nem búcsúzott el tőlem. Legelőször úgy voltam vele, mikor Arthur bejelentette, hogy oké elutazott egy hétre vagy valami ilyesmi. Aztán nem jött vissza egy héttel később és kezdtem aggódni. Három héttel később kezdődtek a rémálmaim, ahol Alex menekül valami elől, de soha nem tudja lerázni és egy fehér kéz elkapja majd megöli. Nagyrészt teljesen leizzadva, és remegve kelek fel és mindig lebeszélem magam arról, hogy felhívjam a bátyám és beleüvöltsek a telefonba.
- Vagy nem sokára lekutatom. – vontam meg a vállam mint egy mellékesen és eszembe jutottak a boszorkányaink. Elvileg egy személyes tárgy alapján be tudják határozni a hollétét. Hagytam a testvéremnek elég időt és itt volt az ideje, hogy végre hazajöjjön.  


Kiiwi Előzmény | 2015.06.07. 20:42 - #5

Eleinte értetlenül néztem a folyós állagú csokoládéra. Ritkán kapok ajándékot, mondjuk Nessy-től már megszokhattam volna, hogy mindig meglep valami kis aprósággal.
 - Uhm. Köszi. - húztam fel szám sarkát egy féloldalas mosolyra. Ahogy a lány bebattyogott a lakásba, én a konyhába iszkoltam egy pohár vízért. Amíg én csörögtem a poharakkal, addig Ness megállás nélkül magyarázott. Az új tag hallatán egyáltalán nem öntött el a boldogság.
 - Hogy én ennek mennyire örülök. - kiáltottam ki szarkasztikusan. - Aztán majd kiderül, hogy valami drogbáró fia és levadássza a falkát. Ha mégsem akkor megfel kell mérni, hogy mit tud. - battyogtam ki a nappaliba egy pohár vízzel és egy nagy tál palacsintával. - Azt a részt élvezni fogom. -eresztettem meg egy gonosz vigyort.
 Mindent letettem Ness elé és intettem neki, hogy egyen nyugodtan. Természetesen miután megitta a vizét, újra beszélni kezdett. Kihúztam egy széket és lazán leültem.
 - Nem volt vészes viszont Nina egy gyökér. - jegyeztem meg. - Érzelmileg belezsarolta minden hülyeségbe azt a tökfejt.
 Felcsavartam egy palacsintát és elkeztem enni. - Ha gondolod hozok hozzá valamit. Van kakaó, lekvár meg Nutella. - mosolyogtam rá mivel tudtam, hogy Ness viszonylag édesszájú. Ha kért valamit kimentem érte, ha nem akor csak magamnak hoztam egy pohár vizet.
 Miközben visszafelé sétáltam, a lehető leghallkabban és legvisszafolytottabb hangon szóltam a lányhoz.
 - Figyu, Ness! Véletlen... öhm... - nyekegtem - ...nem tudsz valamit... -vakargattam a nyakam. - ...valamit Alexről? Nem mintha érdekelne, hogy hogy van, csak... érted. - motyogtam zavartan. Magamnak se vallottam be, de az alfa igen is a szívemhez nőtt. Féltettem akárcsak annak idején a védettemet. Szinte  volt az egyetlen olyan személy aki huzamosabb ideig el tudott viselni. És erre felszívódott. Ha visszajön esküszöm kitekerem a nyakát. ~ fogadtam meg még régebben. Mióta nem volt itt szétestünk. Arthurt a költözés óta nem láttam Emyvel együtt. A két banyáról meg nem is beszélve. Azok is úgy felszívódtak mint a zápor utáni pocsolya.

bogu- Előzmény | 2015.06.07. 19:05 - #4

Mikor végre kinyílt az ajtó olyan hálás voltam Tamnek mintha Szent Péter nyitotta volna ki a mennyország kapuját. Gyorsan lerúgtam magamról a szandált és ledobtam a szatyrokat a földre. Izgatott mosollyal figyeltem a lányt és az egyik csomagból előhúztam egy tábla csokit.
- Neked hoztam. – mosolyodtam el szélesen, ahogy a kezébe nyomtam a kissé olvadt édességet. Szerettem az embereknek ajándékokat hozni és nem tagadom, először Tammy is kicsit gyanúsan méregette a tőlem kapott első csokiját. Gondolom azt hitte megmérgeztem vagy ilyesmi. De aztán lassan hozzászokott, hogy mindig csak egészségtelen dolgokkal állítok be hozzá.
- Uhh, az jól esne köszi. – mondtam ahogy lerogytam az egyik székre. Körbenéztem az apró lakásban és muszáj volt megállapítanom, hogy Tammy nem fordított olyan túl sok felesleges időt a hely kidekorálására mint én a miénkre. Az egész szobát belengte a palacsinta illata amitől összefutott a nyál a számban. A palacsinta a világ egyik legjobb dolga, a napsütés, a virágok, a Disney mesék és a mennyasszonyi ruhák után.
- Képzeld lehet, hogy szereztem egy új tagot a falkába. Remélem Arthur nem fogja elijeszteni a gonoszkodásával. Mondjuk nem mintha olyannak tűnt akit el lehet ijeszteni bármivel is. Nem volt túl kedves de egyébként megbízhatónak tűnt valamennyire. Talán huszonvalahány éves lehet, és először azt gondoltam, hogy egy ellentétes falkába tartozik, de aztán olyan értetlenül nézett a falka szóra, hogy muszáj volt felvilágosítanom. Igazából egy kicsit megsajnáltam, hogy tök egyedül kóvályoghat a városban. Aztán ki tudja, lehet, hogy vannak barátai. – fecsegtem jó hosszan és szinte minden mondatot kimondtam, ami az eszembe jutott. Hát igen eléggé hajlamos voltam arra, hogy az emberek hasába lyukat beszéljek. Mikor letette elém az asztalra a vizet akkor felhajtottam az egészet egyszerre és izgatottan kezdtem tovább csicseregni.
- Tammy tudod múltkor odaadtam az Én és ő-t. Elolvastad? Jó tudom nem éppen a te stílusod, de talán megszereted Nina és Derek szerelmét ha beleképzeled magad a történetbe. – ajánlottam a lánynak és közben alig vártam, hogy elárulja elolvasta-e a regényem. 


Kiiwi Előzmény | 2015.06.07. 17:36 - #3

 Egy fehér pólóban, egy rövidgatyában és mezítláb álltam a tűzhely mögött és a "reggeli" palacsintámat készítettem. Ma nem mentem dolgozni, így délig aludtam. Ez a meleg annyi erőt szívott ki belőlem, hogy már azt se tudtam mikor alszom és mikor vagyok ébren.
 - Franc kivan, hogy ilyen helyre kellett költöznünk. - zsörtölődtem. Épp az utolsó palacsintát forgattam amikor valaki kopogott az ajtón. Ness elfúló hangja terjedt át a vékonyka ajtón.
 - Jövök. - kiálltottam. Elcsavartam a gázt és levettem a serpenyőt a régi, ócska tűzhelyről. A rádióból rekedtesen szólt egy régebbi sláger kellemes hangerőn.
Végigdobogtam a fényes fapadlón és gyorsan ajtót nyitottam. Ness kissé nedves arca tárult elém. Hírtelen hátrapillantottam az egyik ablakomra és kíváncsian, mitől ázhatott el így, de egy kósza felhőt se láttam az égen.
 - Hali! - köszöntem az ajtóban állva. - Gyere bentebb! - invitáltam a lányt. És ha bejöt becsuktam utána az ajtót. - Mi szél hozott? - kérdeztem a konyha felé sietve. - Kérsz egy pohár vizet? Fáradtnak tűnsz.

bogu- Előzmény | 2015.06.07. 16:56 - #2

Miután elbúcsúztam Aarontól már csak imádkozni tudtam, hogy megkeressen minket. A hatalmas zacskóimmal, amik tele voltak pakolva mindenféle édességgel elindultam hazafelé. Vagyis tényleg hazafelé indultam, de mikor rájöttem, hogy el fog olvadni a csoki amit Emilynek és Tammynek vettem egy hihetetlen gyorsaságú 180 fokos fordulattal indultam meg Tammy lakása felé. Már amúgy is vagy egy hete nem találkoztam a lánnyal és ez nálam rekordidőnek számított, mivel régen éjjel nappal a falkával együtt lógtunk. Még múlt héten adtam egy kötetet a regényemből a vörös lánynak és nagyon izgatott voltam, hogy vajon elolvasta-e. Mondjuk kicsit nehéz lett volna elképzelnem, hogy Tammy lerágja a körmét a rózsaszín borítós szerelmi dráma olvasása alatt, de meglepetésemre még Arthur is végigszenvedte szóval bármi megtörténhet. Furcsa volt nagyvárosban élnem, mivel egész életemben vagy egy puccos villanegyedben vagy Wonderland apró belvárosában éltem, még megfordultunk néhány faluban, de ilyen zajos belvárosban még sosem éltem hosszabb ideig.  Ahogy a kocsik nem éppen kellemes illatokat hagytak után és az emberek lökdösődtek nem voltak a kedvenc részeim, de a tengerpartot, az állandó napsütést és a bulizást egyszerűen imádtam. Az egész testem szinte tökéletes aranybarna színt vett fel és a majdnem fekete hajamat sokkal világosabbra majdnem tejcsokoládé színűre szívta a nap. Most is egy egyszerű farmer rövidnadrágot, egy virágos ujjatlan inget viseltem és szandált. Tehát egyáltalán nem volt melegem. Vagyis nem lett volna melegem ha azokat a hülye szatyrokat nem cipeltem volna magammal. Mikor végre megérkeztem Tammy lakásához hangosan fújtatva caplattam fel a lépcsőn. Ha egy kisgyerek látott volna egész biztos, hogy ijedten futott volna el. Végre felértem a lakás elé és kimerülten kopogtam az ajtón.
- Tammy….- nyögtem nehezen – én… - szuszogtam egy sort – hoztam…csokit. – mondtam miközben alig vártam, hogy kitárja előttem az ajtót és ledobhassam az összes csomagomat a lakásásban. Mindeközben persze azt terveztem, hogy majd nála megreggelizek mert ugye borzasztó éhséggel küzdöttem mivel délután két óra körül járhatott az idő és még mindig nem ettem semmit.


Kiiwi Előzmény | 2015.06.07. 16:12 - #1


[8-1]

 
Játék

 

 
Oldal adatok
2013 Nyitás
Sziszi, bogu, Sophie, Kiiwi Szerkesztők
Szerepjáték Téma
G-Portál Tárhely
Linda Design
fantasy; vérfarkas; vámpír; boszorkány; angyal Cimkék